Kevésbé jó megoldás: ugyan a téglalap kisebb, de a rövidebbik oldala 3.
Alapmatt vezérrel
Végjáték
Vezérrel (és királlyal) könnyen mattot lehet adni az egyedüli királynak. Itt arról lesz szó, hogy hogyan.
Ez a négy alapmatt közül a legegyszerűbb:
Mattot adni a tábla szélén lehet.
Lépések:
Gyorsítás: a tábla szélére szorításban is segíthet a király.
Felsoroljuk a lehetséges mattképfajtákat.
Az első csoport a közeli matt, ahol a vezér közvetlenül a király előtt áll, és a saját királya védi. A támadó király a megjelölt mezők bármelyikén állhat.
A másik fajta az alapsoros matt, ahol a királyok szembenállnak (vagy közvetlenül, vagy huszárlépésre egymástól), a vezér pedig távolról ad mattot (a megjelölt mezők bármelyikéről).
Egyrészt látható, hogy mattadáskor szükség van a támadó királyra is.
Másik fontos észrevétel, hogy matt csak a tábla szélén lehetséges. Ezért a mattadási folyamat lényege az, hogy hogyan lehet a királyt a tábla szélére kényszeríteni. Nem kell feltétlenül a sarokba, elég bárhova a tábla széle mentén.
A fenti mattképek közül leginkább a közeli mattokat fogjuk használni.
Ehhez a művelethez csak a vezérre van szükség.
A vezér a négy egyenes irányával (a tábla széleivel párhuzamos irányaival) falat képez a védekező király elé. Ezáltal be lehet zárni egy téglalap alakú területre. Például itt egy 4x5-ös téglalapba van bezárva a király:
Azt szeretnénk, hogy ez a téglalap minél kisebb legyen. Pontosabban azt, hogy a rövidebbik oldala minél kisebb legyen, függetlenül attól, hogy mekkora a másik; végső soron pedig azt, hogy a rövidebbik oldal 1 hosszú legyen, mert ekkor szorul a király a tábla szélére.
Az első lépés egy tetszőleges állásból indulva, hogy a vezérrel bezárjuk a királyt egy téglalapba, lehetőleg minél kisebb rövidebb oldalúba. Például (a nyilakra kattintva vagy kurzorbillentyűkkel lehet lapozni):
Több lehetőség is van a király téglalapba szorítására. A téglalap rövidebbik oldala legyen minél rövidebb.
Kevésbé jó megoldás: ugyan a téglalap kisebb, de a rövidebbik oldala 3.
Jobb megoldás: a téglalap rövidebbik oldala 2, amely már majdnem 1.
Mindig nézzük meg, hogy a király milyen közel van a tábla széléhez.
Próbáljuk meg megakadályozni, hogy ennél jobban eltávolodjon onnan.
Mindig a tábla azon széléhez kell szorítani, amelyikhez közelebb van, jelen esetben a bal vagy az alsó széléhez.
Bár mindhárom lehetőség 4-es rövidebb oldalú téglalapot eredményez, azok közül ez fogja a legkisebbet.
Bezártuk egy 4x5-ös téglalapba.
Vigyázat! Ha nem a legrövidebb rövidebb oldal alapján választunk téglalapot, abból baj lehet.
Súlyos hiba. Patt, azaz a király nem tud lépni, de nincs sakkban. Ilyenkor a játék eredménye döntetlen, és nem éppen ezt akartuk.
Ez a jó megoldás. Ha a király a tábla szélén van, akkor mindig próbáljuk meg ott tartani.
Ha a királyt bezártuk egy téglalap alakú területre, akkor ezután ezt a téglalapot fokozatosan csökkenteni kell.
Például tekintsük a következő állást (mindhárom ábrán):
A védekező fél a tábla közepén van, tehát számára a legjobb helyen. Ha ő következik, akkor kénytelen ellépni.
Az egyik lehetőség, ahova léphet.
A vezér szűkíti a téglalapot, a rövidebbik oldala szerint.
Megint a védekező fél következik.
Ez egy másik lehetősége.
Most a vezér többféleképpen is csökkentheti a téglalapot.
A kevésbé gyors megoldás: eggyel szűkíti, 4x4-esre.
A gyorsabb: követi a "rövidebbik oldal"-szabályt, és 3x6-osra csökkenti.
De mi a helyzet, ha a támadó fél lép?
Pillanatnyilag nem tudjuk szűkíteni a téglalapot, ezért ugyanezt az állást szeretnénk, de úgy, hogy a védekező királynak kelljen lépnie.
Ehhez egy ún. várakozó lépés kell, azaz olyan, amely a vezér helyzetét nem változtatja. A királynak később amúgyis közelebb kell jönnie.
Most a védekező király lép, és ugyanaz a helyzet, mint az előző ábrákban.
Ezt a szűkítési módszert kell ismételgetni mindaddig, amíg a téglalap egyik oldala 1 nem lesz, vagyis amíg a királyt a tábla szélére nem szorítjuk.
Példa a király tábla szélére szorítására:
Sötét lép
Bezárjuk egy téglalapba, amelynek rövidebbik oldala 3.
A király természetesen megpróbálja megakadályozni a téglalap szűkítését.
Nem baj, várakozó lépést teszünk. Amúgyis jó, ha a király minél közelebb van.
A király igyekszik a harmadik sorban maradni: visszalép oda, ahonnan jött.
Szűkítjük eggyel a téglalapot (egyelőre csak a hosszabb oldalát tudjuk).
A király mindaddig a harmadik sorban marad, amíg lehet.
Szűkítünk tovább.
A király nem tud többé a harmadik sorban maradni, de a második sorban igyekszik minél inkább középen lenni.
Azonnal leszorítjuk a második sorra, csökkentve a téglalap rövidebbik oldalát.
Marad a második sorban, amíg lehet.
Szűkítjük tovább a téglalapot.
Utolsó lehetőség a második sorban.
Szűkítés.
A király nem tud többé a második soron maradni, kénytelen visszalépni a tábla szélére.
Sikerült: a királyt a tábla szélére szorítottuk.
A vezér, miután a királyt a tábla szélére szorította, tökéletesen jó helyen van ott. Nem kell tovább szűkítenie a téglalapot, sőt, egyáltalán nem kell ellépnie a mattadás pillanatáig.
A matthoz azonban szükség van a támadó királyra is, ezért a következő lépés az, hogy a királyt közelebb hozzuk. A támadó királlyal folyamatosan közelítsünk a védekező király felé: mindig a lehető legközelebb lépjünk hozzá. Ennek leginkább a végén lesz jelentősége: az utolsó lépés az legyen, hogy a királyok szemben állnak, így a védekező királynak nem lesz más választása, mint huszárlépésre lépni a királytól, és így a vezér mattot tud adni (az elején felsorolt mattképek közül a legelsővel).
Példa a mattadásra:
Sötét lép
Közeledünk, amilyen gyorsan csak tudunk. Nincs értelme a vezérrel tovább szűkíteni a téglalapot, mert nem lesz attól könnyebb a mattadás.
Mindegy, mit lép.
Közeledünk a király felé.
Mindegy, mit lép.
Közeledünk tovább. Most nemcsak nincs értelme szűkíteni a téglalapot, de ha megtesszük, akár pattolhatjuk is a királyt.
Az utolsó lépés a királlyal. Fontos, hogy közvetlenül szembe lépjünk a királlyal, mert így tudunk a következő lépésben biztosan mattot adni. Világos most választhat, hogy hol szeretne mattot kapni.
Kétféleképpen is mattot lehet adni: közelről, illetve az alapsorról.
Közelről mindig lehet.
A fenti módszer mindig működik, de általában nem a leggyorsabb. Nézzünk példákat arra, hogy hogyan lehet gyorsítani. A legfontosabb két gyorsítási lehetőség:
Példák:
Sötét lép
Kezdjük most is azzal, hogy bezárjuk egy téglalapba.
Megpróbálja megakadályozni a téglalap szűkítését.
Közeledjünk a királlyal.
Visszalép.
Közeledjünk tovább a királlyal. Most addig ne szűkítsük tovább a téglalapot, amíg a királlyal nem értünk oda (kivéve, ha a védekező király önszántából közelebb megy a tábla széléhez).
Lépeget oda-vissza, amíg megteheti.
Jöjjünk még közelebb.
Lépeget oda-vissza.
És most a király védelmében szorítsuk azonnal hátrébb.
Kénytelen hátrálni.
Közeledjünk tovább a királlyal.
Marad a második soron.
Következő trükk: kényszerítsük azonnal hátrálásra, kihasználva, hogy a királyunk gátolja a visszautat.
Kénytelen hátrálni.
És máris leszoríthatjuk az alapsorra.
Innentől folytassuk úgy, mint eddig: közeledjünk a királlyal, fölvéve a szembenállást.
És bárhova lép...
... mattot kap.
Sötét lép
Kezdjük ugyanúgy: zárjuk be a királyt egy téglalapba. Most külön előnye ennek a téglalapnak, hogy közel van a támadó király.
Közeledjünk a királlyal.
Próbál középen maradni.
Közeledjünk tovább a királlyal.
Bármelyik irányba is megy, nagyon vékony helye maradt, így könnyen le tudjuk szorítani a tábla szélére.
Elvesszük a visszautat.
Már csak a tábla széle felé tud menni.
Szorítsuk tovább.
Kénytelen a tábla szélére lépni.
Rossz lépés: pattoltuk a királyt. Ha a király az alapsoron van, sosem szabad így közeledni a vezérrel.
Visszatérve: ha a tábla szélén van, akkor szorítsuk le oda. Egyik lehetőség: a vezérrel.
Itt azonban a királlyal még jobb.
És matt.
Sötét lép
Már leszorítottuk a vezérrel a királyt, ilyenkor az eredeti szabály szerint vele már nem kell lépni, csak a támadó királlyal.
Azonban a védekező királynak lehetősége lenne messzire hátrálni, és a királyunk messze van.
Ezért inkább előbb akadályozzuk ezt meg a vezérrel.
Most már csak közelebb jönni tud.
És most kezdhetünk jönni a királlyal.
Megyünk tovább.
És matt.
Figyeljünk oda, hogy nehogy pattoljuk a királyt. Pattnak nevezzük azt, amikor a soron következő fél nem tud lépni, de nincs sakkban (ha sakkban is van, az a matt).
A következő fajta pattok léteznek (a vezér tetszőleges kéken jelölt mezőn, a király pedig tetszőleges piros mezőn lehet):
Patt a tábla szélén. Erre mindig figyeljünk: ha a király a tábla szélén van, akkor próbáljuk meg azonnal leszorítani oda.
Patt a sarokban. A támadó király bárhol lehet. Sose szűkítsük ennyire a téglalapot: ha a királyt már leszorítottuk a tábla szélére, akkor nem kell tovább szűkíteni.
Ritka patt a tábla szélén. A királlyal nem szabad ilyen közel jönni, elég a harmadik sorig. Ha pedig már eleve itt volt, akkor vissza kell lépni a harmadik sorba.
Ritka patt a sarokban.