A sáncolás a Sakk egy speciális lépése, amely során egyszerre két figura mozog: a király és az egyik bástya. A lépés során az alapsorban a sorrendjük megcserélődik, mintha átugornák egymást.

A sáncolás végrehajtása a következő: a király lép kettőt a bástya felé, és ugyanabban a lépésben a bástya átugorja a királyt, és mellélép (arra a mezőre, amelyen a király áthaladt). A bástyától függően kétféle sáncolás van:

• A közelebbi bástya esetén rövid vagy királyszárnyi sáncolásról beszélünk, ilyenkor a bástya is és a király is kettőt lép.
• A távolabbi bástya esetén hosszú vagy vezérszárnyi sáncolásról beszélünk, ilyenkor a bástya hármat, a király pedig kettőt lép.

Világos rövid sáncolása

Világos hosszú sáncolása

Sötét rövid sáncolása

Sötét hosszú sáncolása

Feltételek

A sáncoláshoz a következő feltételeknek kell teljesülni:

• Sem a király, sem a kiválasztott bástya nem mozdulhatott még el a kiindulási helyéről – tehát ha valamelyik már elmozdult, akkor hiába lép vissza ugyanoda, a sáncolási lehetőség már megszűnt.
• A király és a kiválasztott bástya között minden mezőnek üresnek kell lennie.
• A király a bejárt út egyik mezőjén sem lehet sakkban – azaz nem lehet sakkban sem a kiindulási mezőn, sem a közbülsőn, sem az érkezési mezőn (az utóbbi következik a sakkszabályból, de az előző kettő nem, így azok tényleges plusz feltételek).

Példák:

Világos nem sáncolhat, mert a király sakkban van.

Világos nem sáncolhat, mert a király sakkon haladna keresztül.

Világos csak királyszárnyra sáncolhat, mert vezérszárnyon sakkba kerülne.

Világos sáncolhat vezérszárnyra, mert a király nem halad sakkon keresztül. (A bástya útja nem számít.)

Megjegyzések

A sáncolás nagyon erős lépés, mert – egyedüli lépésként a sakkban – egyszerre két figurát is mozgat. Egyszerre helyezi biztonságba a királyt, és teszi aktívabb helyre a bástyát.

Sakkváltozatokban

Bár a sáncolási szabályok sakkváltozatonként eltérőek lehetnek, néhány általános szabályt azért meg lehet fogalmazni (amelyek alól lehetnek kivételek):

• Ha nincs bástya (vagy hasonló), vagy nincs király, akkor értelemszerűen nem lehet sáncolni. Példák: Gyalogvégjáték, Üsd le mindet!.
• Ha a tisztek nem a sakkhoz hasonlóan egy sorban állnak, akkor általában nincs sáncolás. Példák: Balbo-sakk, Gliński-sakk, Körsakk.
• Ha a tisztek egy vonalban vannak, de ez a vonal megtörik, akkor sáncolás azon az oldalon van, amelyen nincs töréspont. Példák: Csúsztatott sakk (F), Szögletes körsakk.
• Ha a király és a bástya hasonló elrendezésben van, mint a sakkban (csak esetleg más távolságra egymástól), akkor a sáncolásra hasonló szabályok vonatkoznak, mint a sakkban, csak esetleg a két figurának más távolságot kell megtennie (a konkrét lépésszám az egyes sakkváltozatokban más és más lehet). Ilyenkor a király a teljes útjának egyik mezőjén sem lehet sakkban. Példák: Capablanca-sakk, Los Alamos-sakk.

Néhány példa ezektől eltérő, különleges sáncolási szabályokra:

• Sakk 960
• Kétkirályi sakk
• Shafran-féle sakk

Külső hivatkozások

• Wikipédia: Sáncolás
• Wikipedia: Castling