Ilyen játékokKipróbálom a lépéseketSakkváltozatok más kezdőállással

Olyan sakkváltozat, ahol az alapsori figurák kezdetben össze vannak keverve.

A kezdeti sorrend lehet véletlen vagy előre meghatározott, bizonyos feltételekkel. A fenti kép egy példa.

Egyébként a sakk szabályai érvényesek.

A kezdőállás szabályai

A világos és sötét tisztek sorrendje egymás tükörképe, mint a sakkban. Egyébként a következő szabályoknak kell teljesülni:

• A két futó különböző színű mezőn indul.
• A király a két bástya között van (nem feltétlenül közvetlenül). Ez a sáncoláshoz kell majd.

A szám (960) arra utal, hogy ennyiféle kezdőállás lehetséges. Néhány példa:

Sáncolás

A sáncolást úgy kell végrehajtani, hogy a végén ugyanott legyenek a figurák, mint a közönséges sakkban. Adott esetben előfordulhat, hogy vagy a király, vagy a bástya nem mozog sáncolás közben (ha már eleve a megfelelő helyen volt). Olyan is van, amikor egyszerűen helyet cserél a két figura. Példák:

1. példa:

Királyszárnyra

Vezérszárnyra

2. példa:

Királyszárnyon csak helyet cserél a két figura.

Vezérszárnyon mindkét figura egy irányba mozog.

3. példa:

Királyszárnyon a bástya a helyén marad.

Vezérszárnyon a király marad a helyén.

A sáncoláshoz a szokásos feltételeknek kell teljesülni:

• Sem a király, sem a bástya nem mozdult még el a kiindulási helyéről.
• A király és a bástya indulási és érkezési mezője között minden mező üres (kivéve, ahol ők állnak).
• A király sem az indulási, sem közbenső, sem az érkezési mezőkön nincs sakkban.

Paraméter

Minden kezdőálláshoz tartozik egy paraméter, egy szám 0 és 959 között. Ez a szám látható a játékban, és ha nem véletlen játékot szeretnénk, akkor ezt a számot kell megadni a játék indításakor.

Kiszámítása:

• Nézzük világos tisztjeit, világos felől nézve balról jobbra.
• Legyen A a világos mezőn mozgó futó helye a négy világos mezőn 0-tól 3-ig. Például a lenti ábrán A=3.
• Legyen B a sötét mezőn mozgó futó helye a négy sötét mezőn 0-tól 3-ig. A példában B=2.
• Legyen C a vezér helye a maradék hat mezőn 0-tól 5-ig. A példában C=4.
• Legyen D és E a két huszár helye a maradék öt mezőn 0-tól 4-ig úgy, hogy D<E. A példában D=1 és E=3.
• Legyen F = 0,4,7,9 rendre, ha D = 0,1,2,3. A példában F=4, mert D=1.
• A paraméter: A + 4B + 16C + 96(F + E - D - 1). A példában: 3 + 4*2 + 16*4 + 96*(4 + 3 - 1 - 1) = 555.

Kitalálta

Bobby Fischer sakkvilágbajnok, 1996 – bár korábban voltak hasonló változatok, kevesebb megszorítással^[wiki]

Külső hivatkozások

• Wikipédia: Fischer random sakk
• Wikipedia: Fischer random chess
• ChessVariants.com: Fischer Random Chess