A királyok egymásnak nemhogy mattot, de még sakkot se tudnak adni.

Könnyű matt. A vezérrel egyre szűkebbre kell venni a király mozgásterét. Amikor az már csak egyetlen sorban tud mozogni, akkor lehet mattot adni a király segítségével.

A részletekért lásd: Alapmatt vezérrel.

Könnyű matt. A bástyával egyre szűkebbre kell venni a király mozgásterét. Közben a bástyát a királlyal védeni kell. Akkor lehet mattot adni, amikor a királynak már csak két szabad mezője van a sarokban.

A részletekért lásd: Alapmatt bástyával.

Egyetlen futó és a király nem tud mattot adni (még akkor sem, ha az ellenfél is segít).

Egyetlen huszár és a király nem tud mattot adni (még akkor sem, ha az ellenfél is segít).

Viszonylag könnyű matt. Feltétel: a két futó különböző színű mezőkön mozog (ellenkező esetben mattot adni nem lehet, még az ellenfél segítségével sem – de ez az eset csak gyalogátváltozással vagy sakkváltozatokban fordulhat elő).

A két futó egymás mellett állva el tudja zárni a király útját. Ezt kell egyre jobban szűkíteni (a támadó király segítségével) mindaddig, amíg a védekező királynak már csak két szabad mezője marad a sarokban, ahol aztán mattot lehet adni.

A részletekért lásd: Alapmatt futópárral.

Nehéz matt. Mattot adni csak "jó" sarkokban lehet, azaz a futó színének megfelelő sarkokban (a másik két sarokban nem kényszeríthető ki a matt). A matthoz először a tábla szélére kell szorítani a királyt (amely általában a rossz sarok felé megy), majd át kell kényszeríteni a jó sarokba, ahol mattot lehet adni. A három figura hatékony összhangja szükséges.

A részletekért lásd: Alapmatt futóval és huszárral.

Létezik mattkép, de nem kényszeríthető ki. A királyt ugyan a sarokba lehet szorítani, de ott vagy pattba kerül, vagy mindig ki tud bújni a matt elől. Ennek többek között a huszár azon tulajdonsága az oka, hogy bármely lépésével elveszíti az összes addig felügyelt mezőit.

Nem túl nehéz matt. A királyt a sarokba kell szorítani a négy figura együttműködésével (például a jól összehangolt huszárok képesek falat képezni), a sarokban pedig könnyen mattot lehet adni.

Viszonylag könnyű győzelem. Nem kell a futót leütni, mert azzal együtt is mattot lehet adni – elég elkerülni a futó mezőszínét. A tábla szélére kell szorítani a királyt (közeli sakkokkal, a király segítségével), és ott mattot lehet adni.

Nem túl nehéz győzelem. Nem kell a huszárt leütni, mert azzal együtt is mattot lehet adni. A tábla szélére kell szorítani a királyt. A huszár megpróbálhatja megakadályozni a mattot, de végül ezt csak a saját feláldozása árán teheti meg (átmenetileg). Lehetőleg olyan távolságban legyünk a huszártól, hogy az ne tudja megtámadni egyik figurát se (és különösen ne egyszerre mindkettőt).

Nagyon nehéz. Elsősorban a bástyát kell leütni, például villával. A bástya ezért igyekszik közel lenni a királyhoz. A támadónak a sarokba kell szorítani őket, és ott az ún. Philidor-állás elérésével rá kell kényszeríteni, hogy a bástya eltávolodjon a királytól.

A részletekért lásd: rolandbesblogs.com: Queen vs Rook.

Nincs általános nyerő stratégia, de bizonyos esetekben nyerhető. Az erősebb fél (a bástyával) akkor nyerhet, ha a védekező király a veszélyes sarokban van, tehát a futó mezőszínének megfelelő sarokban, vagy oda lehet kényszeríteni. Általában a király el tud jutni a biztonságos sarokba, ahol nem lehet legyőzni.

A részletekért lásd: chess.com: Rook vs Bishop

Nincs általános nyerő stratégia, de bizonyos esetekben nyerhető. Az erősebb fél (a bástyával) például akkor nyerhet, ha a király és a huszár messze vannak egymástól, és a huszárt csapdába tudja ejteni.

A részletekért lásd: chess.com: Rook vs Knight