Elfoglaljuk az egyik főátlót.
Alapmatt futópárral
Végjáték
Futópárral (és királlyal) viszonylag könnyen mattot lehet adni az egyedüli királynak. Itt arról lesz szó, hogy hogyan.
Ez a négy alapmatt egyike:
A két futó különböző színű mezőkön mozog.
Mattot adni csak a sarokban lehet.
Lépések:
Fontos, hogy futópár két különböző színű mezőn mozgó futót jelent. Azonos színen mozgó két (vagy akárhány) futóval mattot adni nem lehet, még az ellenfél segítségével sem – de ez az eset csak gyalogátváltozással vagy sakkváltozatokban fordulhat elő.
Felsoroljuk a lehetséges mattképfajtákat. A király bármelyik pirossal jelölt mezőn lehet, a futók pedig a jelölt hosszú átlókon bárhol, ahol biztonságban vannak.
Az rögtön látszik, hogy matt csak a tábla szélén létezik. Ami azonban még nem látszik, hogy mattot kényszeríteni csak a sarokban lehet: a tábla szélén máshol ugyan létezik matt, de azt létrehozni csak a védekező király segítségével lehet. Ahhoz tehát, hogy mattot adjunk, a tábla sarkába kell szorítani a királyt, nem elég a szélére. A sarokban kétféle mattot lehet adni: egyrészt az első képen láthatót, másrészt a második mattot eltolva úgy, hogy a mattolt király a tábla sarka melletti mezőn legyen.
Az itt vázolt mattadási folyamat első lépése az alábbi ábra létrehozása:
A két futó, ha egymás mellett van, légmentesen el tudja zárni a király útját, amely így egy trapéz alakú területre van bezárva. A két futó négy részre osztja a táblát, de ezek közül csak kettőben van jól bezárva a király; ha a jobb vagy a bal oldali területen lenne, akkor meg tudná támadni az egyik futót, amely így kénytelen lenne hátrálni.
A mattadási folyamat első része ennek a trapéznak a felállítása. Általános esetben a két futó a tábla középső mezőin lesz, azok közül a királytól távolabbi kettőn, de az se baj, ha az egész ábra eggyel balra vagy jobbra elcsúsztatva jön létre; ha pedig előrébb is létrehozható (tehát ahol a király kisebb trapézba van bezárva), az még jobb.
Ahhoz, hogy felállítsuk ezt a trapézt, a futókat a tábla középső mezőire kell vinni. Ez azonban nem olyan egyszerű, mert a védekező király szeret középen lenni, ahol a legmesszebb van a tábla sarkaitól. Ahhoz tehát, hogy középre léphessünk, meg kell tisztítani a tábla közepét, alapvetően kétféle módon:
Egyik módszer: ráállítjuk a futókat a főátlókra, teljesen megtisztítva a tábla közepét.
Másik módszer: az egyik futót a főátlóra, a másikat pedig a mellette lévő átlóra állítjuk. Ha a védekező fél lép, akkor kénytelen ellépni középről. Egyébként tegyünk egy várakozó lépést.
Lássunk néhány konkrét példát a trapéz létrehozására (a nyilakra kattintva vagy kurzorbillentyűkkel lehet lapozni):
Sötét lép
Elfoglaljuk az egyik főátlót.
Marad középen.
Másik főátló
Kénytelen ellépni középről.
Egyik futó középre
Mindegy, merre lép. Nem baj az sem, ha egy kicsit hátrál, mert itt még úgysem lehet kihasználni.
Másik futó is középre lép, és elkészült a trapéz.
És egyébként a király vissza tud lépni.
Sötét lép
Először is vegyük észre, hogy az egyik futó már felügyel egy középső mezőt, és később egy lépésben oda tud lépni.
A másik futóval vegyünk el még két középső mezőt.
A védekező király természetesen próbál középen maradni.
Most nem tudjuk jobban elfoglalni a közepet, ezért egy várakozó lépést teszünk, hogy világos kénytelen legyen ellépni onnan. A támadó király amúgyis jobb, ha közelebb van.
A védekező fél, ha teheti, támadja meg a védtelen tiszteket, mert időt nyerhet vele.
A futó most biztonságosan középre léphet. Figyeljünk arra, hogy ott is meg lehet támadni, de ez most nem baj, mert rögtön utána meg is tudjuk védeni a királlyal.
Visszamegy középre, és megtámadja a futót.
Megvédjük.
Ismét kénytelen ellépni középről.
Másik futó is középre lép, és ezzel elkészült a trapéz.
Sötét lép
Elfoglaljuk az egyik főátlót.
Megtámadja a futót.
Nem baj, maradunk az átlón.
A király szeret középen lenni, mert ott van a tábla sarkától a legtávolabb.
Szeretnénk a másik futót a másik főátlóra tenni, de most nem tudjuk. Kétféleképpen tudjuk előkészíteni a közép elfoglalását.
Első megoldás: először csak az egyik középső mezőt vesszük el, rákényszerítve a királyt, hogy ellépjen a másikról.
A király választhat, hogy merre szeretne hátrálni.
Elvesszük a másik középső mezőt.
Még mindig választhat, hogy melyik irányba menjen. Ettől függ, hogy a másik futót melyik középső mezőre visszük.
Befejeztük a trapézt.
Térjünk vissza ide, és nézzük meg a másik megoldást arra, hogy a futót középre vigyük.
Lépjünk közelebb a királlyal, és védjük meg azt a mezőt, ahova a futó lépni szeretne.
Megtámadja a futót.
Nem baj, előkészítettük a helyét a főátlón.
Marad középhez közel.
Középre visszük. (A minél gyorsabb mattadás érdekében ezzel a futóval érdemes kezdeni, mert így a király nem tud átmenni a felső oldalra. Ott is mattot lehet adni, csak lassabban ér oda a királyunk.)
Marad középhez közel. (Most sok értelme nincs megtámadni a futót, mert úgyis éppen el akar lépni.)
És létrehoztuk a trapézt.
Ha előállítottuk a trapézt, akkor a feladat az, hogy szűkítsük addig, amíg már csak összesen két mezőből áll, a tábla szélén:
A trapéz fenntartásához elég a két futó, de a szűkítéséhez már nem. Amíg ugyanis a király nem segít, addig a védekező király egyszerűen oda-vissza lépeget a két jelölt mező között, és a futók nem tudnak előrelépni. Sőt, a védekező király még azt is megteheti, hogy ideiglenesen hátrébb lép, majd amikor az egyik futó előrelépne eggyel, egyszerűen visszalép, megtámadja a futót, és az kénytelen visszahátrálni.
Szükség van tehát a támadó király segítségére is: el kell venni a két középső mező közül az egyiket, amikor a védekező király a másikon van, hogy kénytelen legyen hátrálni:
A védekező király ilyenkor választhat, hogy merre hátrál. Nézzük meg mindhárom lehetőséget:
Távolodva hátrál. Rossz lépés.
Ugyanis így a királlyal előre tudunk lépni, elvéve minden fontos mezőt.
Kénytelen hátrálni.
Elvesszük a visszatérési mezőt, és nemcsak a tábla szélére szorítottuk a királyt, hanem már majdnem a sarokban is van.
Egyenesen hátrál, megakadályozva, hogy a király előrelépjen oda, ahova szeretne.
Elvesszük a mezőt, ahonnan jött, és egyúttal szűkítjük a területet.
Nem tud visszalépni, de próbál középen maradni.
Szűkítettük eggyel a trapézt.
Marad középen.
Folytatjuk: elvesszük az egyik mezőt.
Kénytelen hátrálni. Ha eggyel nagyobb lenne a trapéz, akkor ez a lépés rossz lenne, de most a támadó király nem léphet úgy előre, mert az patt lenne.
Nem is lépünk előre, de mindenképp elvesszük a visszatérési mezőt. Egyúttal a tábla szélére szorítottuk a királyt.
Közeledve hátrál, továbbra is megakadályozva, hogy a király oda lépjen, ahova szeretne.
Elvesszük a visszalépési mezőt, egyúttal szűkítjük a területet.
Ha vissza nem tud lépni, akkor marad középen.
Bezárjuk a szűkebb trapézt.
Középen marad. Most folytathatjuk az előző módon (várakozó lépés a királlyal, majd elvesszük az egyik középső mezőt), de itt van egy gyorsabb megoldás is.
Most, hogy a védekező király ezen a középső mezőn van, előreléphetünk a futóval.
Hátrál
Kész a szűkített trapéz. A királlyal is előreléphettünk volna, a lényeg, hogy a tábla szélére szorítottuk.
A tábla szélén általában még nem lehet mattot adni, ezért a királyt a sarokba kell szorítani, pontosabban egy 1x2-es téglalapra a saroknál.
A következő típusú állásokból indulunk ki:
Az állás jellemzői, hogy a futók szomszédos átlókon állva elzárják a király útját az egyik irányban, a támadó király pedig a másik oldalon áll a harmadik sorban, a futók átlói mellett, és megakadályozza a védekező király visszalépését a második sorba. Fontos, hogy a támadó király közvetlenül a futók átlói mellett álljon; elég közel, de ne annyira, hogy útban legyen. Ha túl messze van, akkor az első lépés ide lépni vele.
Mindkét ábrán ilyen állás látható, de a jobb oldali a trapéz, ahol a futók egyúttal a másik irányt is elzárják a király elől. Nagy különbséget nem jelent, mert a sarokbaszorítási folyamat automatikusan ki fogja nyitni az utat az egyik irányban.
Az ilyen fajta állásokból az általános sarokba szorítási módszer a támadó király felőli sarokba fogja kényszeríteni a királyt (az ábrákon balra). Ezt az irányt nevezzük "befelé"-nek, a másikat (az ábrákon jobbra) pedig "kifelé"-nek.
A sarokba szorítási módszer szabályai:
Nézzük, hogyan működnek ezek a gyakorlatban:
Azt szeretnénk, hogy világos lépjen, mert akkor kénytelen lenne bejjebb lépni.
Ha sötét lép, akkor nem tudjuk elvenni ezt a mezőt, ezért a 2. szabály alapján tegyünk egy várakozó lépést.
Kénytelen bejjebb lépni.
1. szabály: elvesszük a legkülső mezőt.
Kénytelen még bejjebb lépni.
Elveszünk még egy mezőt.
Továbblép, és a következő lépésben ki tudna jutni az alapsorról.
Ezért most 3/a: a királlyal el kell venni a szökési mezőt.
Megpróbál kijjebb jönni.
Nem baj, visszatereljük.
Sarokba szorítottuk a királyt, egy 1x2-es területre.
A trapéz is hasonlóan működik.
Ha így nézzük az állást, akkor még inkább látszik a hasonlóság.
A király legkívül van, ezért várni kell, hogy bejjebb menjen.
Kénytelen bejjebb lépni.
Elvesszük a legkülső mezőt.
Kénytelen még bejjebb lépni.
Elvesszük a következő mezőt is.
Megy bejjebb.
3/a: elvesszük a király szökési mezőjét.
Most a királynak két lehetősége van. Ha kijjebb lép, akkor ugyanúgy kell folytatni, mint eddig: a futóval visszaterelni.
Ha azonban szeretné próbára tenni a támadó játékost, akkor választhatja ezt a trükkös lépést, ahonnan ki tudna jutni az alapsorról.
Rossz lépés, a támadó beugrott a trükknek. Itt nem alkalmazható a 3/a. szabály: a királlyal nem szabad ellépni, mert a futók túl messze vannak, és nem tudják időben elzárni az utat kifelé.
És valóban: a védekező király egyszerűen visszalép, és a támadó bajban van, mert nem tudja a futókkal megakadályozni a király kijutását.
Ezért kénytelen a királlyal visszalépni, megismételve az előző állást.
A védekező fél pedig újra meglépi a trükkös lépést, várva, hogy a támadó tud-e ezúttal egy jobb megoldást.
A királlyal tehát itt nem szabad lépni, a 3/a. "ha lehet" feltétele nem teljesül. Helyette a 3/b. alapján a futóval kell elvenni a szökési mezőt.
Úgyhogy a védekező király jön vissza.
És most folytatjuk az eredeti módon: elvesszük a legkülső mezőt. A futó elmehet, mert legközelebb már a király is el tudja venni a szökési mezőt.
Kénytelen bejjebb menni.
Most már működik a 3/a, és mehet a király, mert a futók közelebb vannak, és csak az egyik mezőszín hiányzik.
És már hiába jön kijjebb...
... mert könnyen visszatereljük.
És bezártuk a sarokba, egy 1x2-es területre.
A fenti módszert lehet gyorsítani. Eddig ugyanis abba az irányba szorítottuk a királyt, amerre a támadó király állt tőle. Ha azonban a másik irányban sokkal közelebb lenne, akkor arra gyorsabb lesz, még ha a saját királlyal többet is kell mozogni. Nézzünk erre is példákat:
Működik a fenti módszer is a bal felső sarokba szorításra, de sokkal gyorsabb a jobb felső sarokba szorítani.
Először is: zárjuk el az utat a futóval úgy, hogy közben megtartjuk a jelölt átlót.
Kénytelen visszalépni.
A támadó király akkor van jó helyen, ha a védekező királlyal szemben áll a sarokban. Közeledjünk tehát arra.
Tereljük tovább a királyt befelé.
Nem vagyunk még készen, mert bár a királyt bezártuk a sarokba egy 1x2-es területre, de még nem állunk vele szemben a királlyal.
Viszont a futó útban van (a bal felső átló már nem kell, de a jobb felső igen).
Most vagyunk készen a sarokba szorítással.
Trapéz. Továbbra is működik az eredeti módszer balra szorítással, de gyorsabb, ha inkább jobbra szorítjuk a királyt.
Mivel a trapéz szimmetrikus, és a király nem kell hozzá, ezért egyszerűen át tudunk vele sétálni a másik oldalra.
Itt vagyunk. Most használhatjuk az eredeti módszert, csak tükrözve.
A király rossz helyen van: várunk.
Elveszünk egy mezőt.
Sarokba szorítottuk.
Beszorítottuk a királyt a sarokba, egy 1x2-es területre, a következőképpen:
Az állás fontos jellemzője, hogy a támadó király szorítja le a királyt az alapsorba (valamelyik kéken jelölt mezőről), és nem a futók; valamint hogy egy futó felügyeli az alapsoron a harmadik mezőt, elzárva a kiutat.
Az ilyen állásból két vagy három lépésben mattot lehet adni. Az utolsó két lépésben a futók egyenként elveszik a maradék két mezőt. Mindegy, milyen sorrendben, de fontos, hogy közben ne engedjük ki a királyt, és hogy mindkét lépés sakk legyen (különben pattolnánk a királyt). Ha nem tudunk rögtön ilyen lépést tenni, akkor először tegyünk egy várakozó lépést.
Három lehetőség van:
A király kint van.
Matt két lépésben.
Sakkot adunk a másik futóval (és megtartjuk a harmadik mezőt).
Már csak egy mezője maradt.
Matt a másik futóval (most már nem kell a harmadik mező).
A király bent van.
Matt három lépésben.
Ha elvennénk a második mezőt, akkor pattolnánk a királyt, ha pedig sakkot adnánk, azzal kinyitnánk az utat kifelé. Ezért inkább várunk.
Most már tudunk sakkot adni anélkül, hogy feladnánk a harmadik mezőt.
Matt.
A király itt is bent van, de a futó jobb helyen van.
Matt két lépésben.
Ugyanis innen tudunk úgy sakkot adni, hogy egyúttal megtartjuk a harmadik mezőt is.
Matt